Továbbtanulás: hiányzik a pályaorientáció, döntenek a körülmények

Nincsenek könnyű helyzetben azok a fiatalok, akiknek most kell a pályaválasztásról, a szakmaszerzésről vagy a felsőoktatásba jelentkezésről dönteni. Jól dönteni kellő munkaerő-piaci infók és tájékozottság mellett is nehéz, anélkül meg félre lehet csúszni. Utánanéztünk a kapaszkodóknak: a személyes pályaorientációs tanácsadás, iskolai nap, önkéntes munka a leghatékonyabb ebben a sorrendben. S mivel a legfontosabb, a pályaorientáció hiánycikk, a cél ismerete, a családi háttér és az életrevalóság dönt.

Az általános helyzet azt mutatja, hogy a fiatalok nagy része nem kellőképpen tájékozott a szakmákkal kapcsolatban vagy a munkaerőpiac valós igényeiről. A tájékozottság hiánya viszont csak az egyik lehetséges probléma, amit tapasztalhatunk a fiatalok pályaválasztásával kapcsolatban. Megkérdeztünk pályaorientációval foglalkozó szakembereket és tanulókat is, hogy megtudjuk többek között, hogy mik a fontos képességek a mai munkaerőpiacon, mi alapján választ pályát egy mai fiatal és hol van egyáltalán lehetőségük a szakmákkal való megismerkedésre online és személyesen.

A megoldás: alkalmazkodás és képességfejlesztés

Lengyel Lívia kiemelte, hogy a hatékony pályaorientáció nem egyszeri alkalom, hanem élethosszig tartó szemlélet, életút-támogatás. A II. Rákóczi Ferenc Gimnázium pályaorientációs szakembere és iskolapszichológusa elmondta, arra kell felkészíteni a gyerekeket, hogy bírják a bizonytalanságot, képesek legyenek alkalmazkodni. A mai munkaerőpiacon a rugalmasság elengedhetetlen, hiszen általános jelenségnek számít a pályamódosítás, és az, hogy valaki 2-3 szakmát kitanul élete során. Hozzátette, hogy míg régebben a siker kulcsát a ranglétrán haladás jelentette, addigra most az értékes „skillek” a kritikus gondolkodás és problémamegoldás, a kezdeményezőkészség és a kreativitás lettek. Az iskolapszichológus elmondta, hogy az iskolai tanácsadáson elsősorban együttgondolkodás van, aminek célja a diák erősségeinek kiemelése, az énhatékonyságának növelése.

Jellemzően 4-5 alkalommal találkozik egy diákkal, többnyire végzős tanulók keresik fel, akik választás előtt állnak. A tanácsadáson nem ajánlanak konkrét szakmákat vagy irányokat a tanulóknak, hiszen a cél pont az, hogy a döntéshatékonyságukat és az említett életpálya-kompetenciákat növelve ők maguktól legyenek képesek választani egy hozzájuk illő pályát. Lengyel Lívia beszélt egy kevésbé jó tanuló diákról, akinek kérdéses volt a továbbtanulása, noha szülei ezt preferálták. A diák a szülők bevonásával és némi érzékenyítéssel végül az egyetem helyett egy asztalos OKJ képzés mellett döntött, amelyhez kézügyességben és fizikailag kiválóan alkalmas volt. Megtalálta a szakmában a helyét, most pedig már nemzetközi megrendelések lebonyolításában vesz részt.

Felettéb vicces formában pont annak a tanulságát vehetjük észre a Monty Python híres jelenetében, hogy milyen sokat számít a szakmánk kiválasztásánál az önismeret és a munka részletes ismerete.

Pályaorientációs nap az iskolában

A személyes tanácsadás mellett jó lehetőség az iskolai pályaorientációs nap, amikor interaktív módon, az adott szakmák képviselői tartanak előadást a munkájukról, ami egyrészt inspiráló, másrészt informatív lehet a tanulóknak. Persze, vannak olyanok, akik egész fiatalon elhatározzák magukat egy pálya mellett. Ilyen például a 14 éves Gyuszi, a fővárosi Babits Gimnáziumból, aki elhatározta, hogy űrkutató lesz. Gyuszi már azt is tudja, ezt hol kell elvégeznie, mint mondta, a Strasbourg közeli International Space University-n szeretne tanulni, és az itthoni lehetőségek híján külföldön helyezkedne majd el. Megtudtuk tőle azt is, hogy a gimnázium pályaorientációs napján űrkutatásról ugyan nem esett szó, viszont a társaival együtt hallhattak előadást orvosoktól, kreatív íróktól, városépítészektől és sportújságíróktól, sőt, bíróságra és a tőzsdére is el lehetett menni egy kis betekintést nyerni.

Tudjuk, hogy csökkentett habzású élményt kínálunk, de akinek nem volt lehetősége részt venni ilyen rendezvényen, annak ajánlani tudjuk a Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP) honlapját, ahol kisfilmeken keresztül ismerkedhet különböző hivatásokkal. Természetesen egy ilyen 10 perces szubjektív videó nem nyújthat teljes képet egy szakmáról, de általános félreértéseket elkerülésére, alapvető karakterisztikák bemutatására alkalmasnak tűnik.

Az érettségihez szükséges 50 óra önkéntes munka során lehetőség nyílik arra, hogy a diákok gyakorlatban ismerjenek meg egyes munkákat. A munkák jellemzőin, tudásbéli követelményein túl azok jövedelmezőségével sem árt tisztában lenni, amiről az NPP oldalán részletes lista van, igaz, 2013-as(!) adatokkal, így a számokat iránymutatónak sem tudják használni a diákok. Jobban járnak, ha kérdeznek, infót szereznek konkrétan az adott területen dolgozó tapsztalt emberektől. Igen, ez nehéz dió, de a döntő többségnek senki más nem fogja megcsinálni, ezért talpraesettnek kell lenni.

Cikkünk írása közben azt tapasztaltuk, hogy az iskolák többségében nem érhető el magas miőségű pályaorientációs tanácsadás. A nemrégiben átalakított középiskolai szakképzési rendszerben a legnehezebb a tanulók helyzete, mert sokkal hamarabb kell egy adott szakma mellett dönteniük, ami rendkívüli módon befolyásolja a további életpályájukat.

Legfontosabb az önismeret

Körbenéztünk, hogy a döntés előtt álló tanulók honnan kaphatnak még segítséget pályaválasztásukhoz. Elsőként a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálathoz fordultunk, amely rendelkezik külön pályaválasztási tanácsadó tagintézménnyel, iskolai órákon és személyes tanácsadáson keresztül segítik a választás előtt állókat. Az intézmény tanácsadó szakpszichológusa Gebauer Ferenc elmondta a széleskörű ismeretszerzés, a családi hagyományok és a személyes tapasztalatok fontosságát a pályaválasztásban. Mint mondta, az orientáció esetében a legfontosabb a megfelelő önismeret, amellyel mindenki a tényleges jelleméhez, karakteréhez megfelelő munkát tudja választani, amiben hosszútávon is elégedett tud lenni. A szakszolgálatnál elsősorban a problémamegoldást befolyásoló készségek, mint a önismeret, döntési képesség, tájékozottság, motiváltság terén igyekeznek fejleszteni a diákokat. A hozzájuk fordulókkal önismereti teszteket töltenek ki, amiket elemezve aztán a hozzájuk leginkább passzoló területek felé orientálódhatják a jelentkezőket.

Önismeretet vizsgáló tesztekettalálhatunk portáloknál is, ahol (ugyan nem ingyen) a másfél órás videós teszt kitöltése után megkaphatjuk a személyiségünkhöz valószínűleg leginkább passzoló pályákat.

Médiakép vs piaci igények

Érdemes még azt is megvizsgálni, milyen tényezők befolyásolják a fiatalokat a jelentkezéskor. Az egyik ilyen fontos befolyásoló az a kép, ami a médiában megjelenik a favorizált szakmákról, és komoly hatással van rájuk. Különösen nehéz kérdés, hogy a jelen helyzet ismeretében sem tudjuk megmondani, vajon az adott foglalkozásra szükség lesz-e 20-30 év múlva, és ha igen, milyen formában. Két oxfordi professzor állítása szerint olyan munkák, mint a telemarketing vagy a könyvtáros szakma automatizáltak lesznek a jövőben.

Megfigyelhető, hogy a diákok pályaválasztása nincs összhangban a piaci igényekkel, vagyis nem elsősorban az aktuálisan jól fizető hiányszakmákat célozzák meg (mérnök, informatikai szakember, szakmunka), noha ezeken a területeken jó eséllyel könnyen állást szerezhetnének. Erős befolyásoló tényező sok van: a megélhetés biztonsága, a lehetőség szerinti kötetlenség a munkában, sok szabadság és változatosság. A piac igényeinek hatékonyabb érvényesítésére a munkapiac igényeit ismerő "felnőttek" lehetnének képesek, vagyis a kormányzat és a munkáltatók, mégis minimális hatással vannak a fiatalokra Magyarországon, egyelőre a diák a saját feje után megy, vagy a családja igazgatja, amikor választania kell. Már, ha van önálló jövőképe és van körülötte család. A többiek pedig? Nekik nehezebben indul az élet az iskola után.

Forrás: HR Portál